2008_06_19_VÁNDORLÓ MUNKAERŐ II.

TARTALOMJEGYZÉK:

01. Nyitás / Dőbbenet / 06.26
02. Át_nézet / Románia esete az uniós alapelvekkel / 01.29
03. Át_nézet / A román gazdasági növekedés / 01:20
04. Át_nézet / Az uniónak kell - az uniónak nem kell / 00.37
05. Tárca / A munkaerő-vándorlás kezelése / 01.09
06. Át_nézet / A kivándorlás lelki következményei / 05.32
07. Át_nézet / Új szinapszisok / 02.14
08. Etika patika / Csak az ég változik felettünk! / 08.17
09. Át_nézet / A féltett kisebbség / 02.46
10. Át_nézet / A szekunder mobilitás / 00.28
11. Pótasztal / Vállalkozói perspektívák / 03.37
12. Sarokasztal / Szüret a csatatéren / 07.18
13. Záróra / 2008_június_emelemkalapom / 01.02

2008_június_emelemkalapom

Záróra / 13 / 01.02
VÁNDORLÓ MUNKAERŐ II.


Szüret a csatatéren

Sarokasztal / 12 / 10.59
VÁNDORLÓ MUNKAERŐ II.


Gazda Árpád és Salamon Márton László a lezárult helyhatósági választásokról.

S.M.L.: „Én úgy látom a politikát mint egy üzletet - valahol. Szavazatokért folyik az alku, és mint a börzén, … ha szükséged van, feláron is veszel szavazatokat. Ha nincs szükséged, … akkor passz. Itt most úgy néz ki, hogy nem lesz szükség. Nem hiszem, hogy lesz összefogás, közös lista ...”

G.Á.: „Valóban arra áll a zászló, amit te mondasz, hogy nem lesz összefogás, pontosan azért mert az RMDSZ ebből a választási eredményből most ezt érzi. Én ennek ellenére ezt kockázatosnak tartom. Ahhoz, hogy összefogás legyen, lehet, hogy egy „forró kása” effektusnak kell jelentkeznie. Akkor lesz összefogás, amikor majd kiesik a magyarság a parlamentből.”

S.M.L.: „Te annak szurkolsz, hogy essen ki?”

G.Á.: „Nem szurkolok annak, de azt látom, hogy a politikusok nem elég okosak ahhoz, hogy felmérjék ennek a kockázatát, és úgy gondolják, hogy erőből, izomból le tudják nyomni a másikat, és nincsen szükség az összefogásra.”

Vállalkozói perspektívák

Pótasztal / 11 / 03.37
VÁNDORLÓ MUNKAERŐ II.


Ambrus Ádám és Csatlós Pál a munkavállalókról beszélgetnek.

Cs.P.: „A munkavállalóid közül stabilabbak azok, akiknek családjuk van? ”

A.Á.: „Határozottan igen. Annak már van egy kis felelősség a vállán, nehezebben megy el. Többségben azok a fiatalok mennek el, akik szerencsét akarnak próbálni. Viszont, ha családjuk van, és elmennek, akkor rövid időn belül elviszik a családjukat. Legtöbben. Most már könnyű, de ezelőtt, amikor meg tudták oldani a letelepedési engedélyeket, megismerték a nyelvet, és van egy nagyon kicsi stabilitásuk, akkor nagyjából hozzák a családjukat. Itt is, ott is, a munkáltató szereti a családos munkaerőt alkalmazni, mert azokban van egy kis felelősségérzet.”

A szekunder mobilitás

Át_nézet / 10 / 00.28
VÁNDORLÓ MUNKAERŐ II.


Dr. Egyed Péter és egy kérdés:

„Kérdés, hogy a viszatérők hogyan fogják megtalálni a helyüket a társadalomban, mert a visszatérők itt vagy vállalkoznak, vagy a román társadalombiztosítást fogják halálos mértékben megterhelni.”

A féltett kisebbség

Át_nézet / 09 / 02.46
VÁNDORLÓ MUNKAERŐ II.


Winkler Gyula a csapdákra figyelmeztet:

“ Itt nem elég hazafias kijelentéseket tenni. Aktív kormánypolitikákra van szükség. Meg kell ismerni az uniós támogatási lehetőségeket, és ezeket ki kell használni, nem az Unió ellenes cselekedetekre, hiszen itt egy négyszáznyolcvan millió fős gazdasági, politikai unióról, egy új államszervezési formáról van szó.“

Csak az ég változik felettünk!

Etika patika / 08 / 08.17
VÁNDORLÓ MUNKAERŐ II.


Dr. Juhász Tamás és Jakabffy Tamás, az átlépett keretekről:

Dr. Juhász T.: „A teológián tapasztaltuk: tizennyolc-húsz éves fiatalok jönnek, olyanok, akiket a nagyanyjuk nevelt vagy csak egy szülő, vagy egy sem, vagy éppen senki. Mennyire rányomja a kamaszkorban a nevelés hiánya a bélyegét …! Félelmetes eredmények születnek. Nem tudok erkölcsi mentséget találni az elvándorlásra, annak csak gazdasági okai vannak és nem lehet sajnos szembehelyezni vele eléggé azt ami valamikor nagyon erős volt. A hazaszeretet bibliai és isteni parancsa élt az emberekben. Ez, úgy látszik, hogy - nem veszett ki, csak átalakulóban, gyengülőben van, és más dolgokhoz kötődik, mint régebben. ”

Jakabffy T.: „Nem tűnik-e álságosnak ezzel a hazaszeretet, meg gyökeresség, meg hűség fogalom komplexummal érvelni a gazdasági ellehetetlenültséggel szemben? Végülis emberekről van szó! Az etika önmagában véve, mint rendszer, holt dolog, hogyha nem az embereknek az életére irányul.”

Dr. Juhász T.: „Persze! Az erkölcs pont azt akarja, hogy az ember tanuljon meg a keretei között mozogni és élni. Hogyha ezek a keretek szűkebbek, akkor én alkalmazkodjak hozzájuk és ne lépjem át őket.”

Új szinapszisok

Át_nézet / 07 / 02.14
VÁNDORLÓ MUNKAERŐ II.


Salat Enikő egy új családképet emleget.

Az anyagi hangsúly, az anyagi többlet, az anyagiakra való fókuszálás meghatározóbb lesz, mint abban a családi kontextusban, amelyet az egyének itt éltek meg. Az a többlet, amit az anyagiakra való fókuszálás hoz magával, az destruktívvá válhat, a kommunikációt, a családi kapcsolatokat illetően. Elmondható viszont az is, hogy a migráció révén, a személyiség bizonyos flexibilitással rendelkezik. Ez az a flexibilitás, amely az egyént egy adott környezeti kihíváshoz tudja idomítani.“

A kivándorlás lelki következményei

Át_nézet / 06 / 05.32
VÁNDORLÓ MUNKAERŐ II.


Ljubomir Petrov pszihológus tapasztalata:

„Két évvel ezelőtt iskolákban dolgoztunk, körülbelül ötszáz gyerekkel. Nagyon sok panasz volt a tanítónők, tanárok részéről, az olyan gyerekek viselkedésére és tanulmányi eredményeire, akiknek a szülei kint dogoznak.”

A munkaerő-vándorlás kezelése

Tárca / 05 / 01.09
VÁNDORLÓ MUNKAERŐ II.


Dr. Egyed Péter a munkaerőpiac visszatartó erejét hiányolja:

“ Románia, a munkaerő piac szabályozatlansága miatt nem tudja kezelni a mobilitást, sem pozitív, sem negatív értelemben. A kieső munkaerő, az itthon maradott kisgyerekek, egy olyan új mentális problémával szembesítik a társadalmat, amelyre a kezelés terápia és intézményi szinten megvan. A reális kezelés azonban nem ez.“

Az uniónak kell – az uniónak nem kell.

Át_nézet / 04 / 00.37
VÁNDORLÓ MUNKAERŐ I.


Horváth Réka, az egységes piacról:

Az Európai Unió jó működéséhez szükséges az, hogy ezek az emberek tudjanak vándorolni. Az egy másik kérdés, hogy ennek azt az oldalát, hogy hogyan tudnak beintegrálódni az adott társadalmakba, azzal nem igazán foglalkoznak uniós szinten, azt rábízták a tagállamokra, és hát elég nagy problémák vannak vagy lehetnek.”

A román gazdasági növekedés

Át_nézet / 03 / 01.20
VÁNDORLÓ MUNKAERŐ II.


Winkler Gyula szerint Románia űrbe jutott. Munkaerőűrbe.

A tíz plusz kettő új tagállam merően új helyzetbe hozta az Uniót olyan szempontból, hogy létezik egy tartalmas gazdasági növekedés, például Romániában, amely messze felülhaladja az euró-zóna átlag gazdasági növekedését. Ehhez munkaerőre van szükség, ugyanakkor lassan azon vesszük észre magunkat, hogy az itthoni munkaerőpiacon számottevő munkaerőhiány keletkezik.”

Románia esete az uniós alapelvekkel.

Át_nézet / 02 / 01.29
VÁNDORLÓ MUNKAERŐ II.


Horváth Réka uniós perspektívákat vázol fel:

A személyek szabad mozgása az Európai Uniónak egyik alapelve, illetve célja. Ennek megvalósítása elég rég megkezdődött és elég bonyolult. Munkavállalás szempontjából azt jelenti, hogy engem – mint, mondjuk, egy francia állampolgárt, - ugyanúgy kell kezeljenek Németországban, mintha egy német állampolgár lennék. Ugyanolyan körülmények között kell hozzájussak egy álláshoz, közvetlen családtagjaimat ugyanazon jogok megilletik, engem ugyanúgy megillet a nyugdíj.“

Döbbenet

Nyitás / 01 / 06.26
VÁNDORLÓ MUNKAERŐ II.



Kezdésnek: megfélemlített újságírókról, lángoló templomtoronyról és egyebekről.

2008_05_22_VÁNDORLÓ MUNKAERŐ I.

TARTALOMJEGYZÉK:

01. Nyitás / Dőbbenet / 06.15
02. Tárca / A munkaerővándorlás kezelése / 01.12
03. Át_nézet / Szektoriális áttekintés / 01:25
04. Pótasztal / Spanyolország és Kolozsvár / 01.45
05. Át_nézet / A vándorlás és az átlagok / 01.22
06. Át_nézet / A fizetés kérdése / 00.25
07. Főasztal / Társadalmi és családi érintettség / 10.35
08. Át_nézet / Megoldandó feladat / 02.14
09. Át_nézet / Felkészülni! / 01.25
10. Át_nézet / Meg kell hozni a döntéseket! / 01.57
11. Sarokasztal / Barátok az erkélyen / 10.59
12. Záróra / 2008_május_emelemkalapom / 01.01

2008_május_emelemkalapom

Záróra / 12 / 01.01
VÁNDORLÓ MUNKAERŐ I.


Barátok az erkélyen

Sarokasztal / 11 / 10.59
VÁNDORLÓ MUNKAERŐ I.


Migráció és reveláció, Gazda Árpáddal és Salamon Márton Lászlóval:

G.Á.: „Véglegesnek tekintettétek akkor ezt az elhatározást, hogy elmentek, és vissza sem jösztök többé? “

S.M.L.: „Igen. Soha nem merült fel, amikor az elmenést terveztük, hogy egyszer majd visszajövünk végleg.”

G.Á.: „Akkor miért jöttetek vissza?”

S.M.L.: „Ember tervez, Isten végez alapon ... Amikor odamész, ott már más hatások érnek, ott már más szemmel látod azt is amit otthagytál, azt is amit találtál. Persze sok minden egyéb is közrejátszik: honvágy, kulturális sokk – amire azt hiszem kevesen számítanak vagy kevesen kalkulálják be, amikor meghozzák a döntést. Olyan összetevői is vannak az emberi léleknek, amelyek a sorsot jobban befolyásolhatják, mint azok, amelyeket fontosabbnak találtál, például a pénz vagy a jólét.”

G.Á.: „Én is elvándoroltam a szülőföldemről, csak mondjuk, én az országon belül vándoroltam el. Amikor elmentem Székelyföldről és Temesváron telepedtem meg, akkor az a kérdés tevődött fel bennem, hogy vajon én most messzebb vándoroltam-e el a közösségemtől, mint hogyha mondjuk Kecskemétre vagy Békéscsabára vándoroltam volna?”

Meg kell hozni a döntéseket

Át_nézet / 10 / 01.57
VÁNDORLÓ MUNKAERŐ I.


Winkler Gyula a prioritásokról:

„Vannak olyan uniós tagállamok, amelyek nagyon világosan tudják, mit akarnak kezdeni a saját gazdaságukkal, hogy melyik az a két, három vagy négy prioritás, amelyet állampolitikával, gazdaságpolitikával és humán-erőforrás politikával támogatnak, és van olyan tagállam, mint Románia – ugye, ahol minden prioritás, vagyis - nyilván – semmi nem prioritás.”

Felkészülni!

Át_nézet / 09 / 01.25
VÁNDORLÓ MUNKAERŐ I.


Horváth István szerint környezetünk az időjáráshoz hasonlóan fog változni.

“ Azt mondják, hogy a modernitás korszaka és ami utána következik, az a folyamatos változás időszaka. Meg kell szokjuk azt, hogy tulajdonképpen a társadalom körülöttünk folyamatosan változik, részben alakítjuk ezt a társadalmat, és folyamatosan alkalmazkodunk hozzá. “

Megoldandó feladat

Át_nézet / 08 / 02.14
VÁNDORLÓ MUNKAERŐ I.



Mese nincs – mondja Szántai János.

"Ahol – úgymond – demokrácia van, ezt nem lehet megakadályozni. Az, hogy bizonyos kisebbségi közösségek emiatt aggódnak, hát … Oldják meg úgy, hogy ne menjenek el. Teremtsék meg ezeket a feltételeket. Ezek nagy feladatok. Ezek a feladatok."

Társadalmi és családi érintettség

Főasztal / 07 / 10.35
VÁNDORLÓ MUNKAERŐ I.



A migráció gyakorlatáról és következményeiről: Horváth István, Salat Enikő és Sípos Zoltán.

S.E. : “ A család stabilitását az adja meg, ha jól körvonalazott, stabil szerepek vannak. Akkor amikor az egyik szülő elmegy és munkát vállal és marad a másik szülő a gyerekkel, vagy elmegy mind a két szülő és marad a gyermek, akkor a szerepek teljes mértékben átértékelődnek. Olyan felelősségvállalásra van kényszerítve a gyerek, ami úgy életkorát, mint saját határait meghaladja. Ugyanúgy, a szülő is egy más szerepkörbe lép ... “

H.I. : “Az tény, hogy a migráció beindít bizonyos típusú gazdasági folyamatokat, egy adott fogyasztási modellt, a falusi mezőgazdálkodásnak egy olyan típusú átértékelődését, amely a mostani európai makrogazdasági trendekkel összhangban van. A kis háztáji gazdálkodásnak a leértékelődése – ami sok ember számára szomorúságot jelent, és felértékelődése a farmgazdálkodásnak – pontosan azért, mert hiányzik falun a munkaerő … persze mindez pozitív hozadék, ha azt nézzük, hogy egy picit erőlteti azt az irányú fejlesztést, amit egy olyan gazdasági struktúra követel meg, mint az Európai Unió. A magánéletekben ez olyan típusú töréseket okoz, amelyekre az emberek nincsenek felkészülve. Itt a makrószintet és a családi életeknek a bensőségét, amelyek fel voltak egy bizonyos szocializációs modellre készítve, nehéz egyeztetni. Nem lehet úgy apa lenni, hogy ezer eurót küldök karácsonyra. ”

A fizetés kérdése

Át_nézet / 06 / 00.25
VÁNDORLÓ MUNKAERŐ I.


Horváth Réka mérlegel:

"Most már a magasan képzetteknek, vagy legalábbis a cégekben dolgozóknak, elég magas a fizetése ahhoz, hogy egyedül, fizetés kérdése miatt ne induljanak el feltétlenül, neki Európának."

A vándorlás és az átlagok

Át_nézet / 05 / 01.22
VÁNDORLÓ MUNKAERŐ I.


Winkler Gyula az uniós tagállamok tapasztalatára alapoz:

"Annak mértékében, ahogy a romániai átlagkereset közeledik az európai uniós átlaghoz, annak mértékében ahogy a romániai életszínvonal növekedik és várhatóan, tíz-tizenöt éven át növekedve megközelíti az európai uniós átlagot, a kivándorolt munkaerőnek egy része vissza fog jönni."

Spanyolország és Kolozsvár

Pótasztal / 04 / 08.42
VÁNDORLÓ MUNKAERŐ I.



Ambrus Ádám és Csatlós Pál: tapasztalatcsere jövőképpel.

A.Á. : „A román munkaerő, a kétkezű munkások, a középvezetőség elment. A jó munkások mind elmentek, most a kormány nagyon próbálja hazahozni a románokat, de sajnos ezt a gazdaság nagyon megsínyli. Tăriceanu kimutatása szerint négyszázezer ember hiányzik csak az építőiparból.”

Cs.P. : „Ezelőtt két évvel ha feltettünk egy hirdetést az újságban, negyven ember közül választhattunk. Most másfél hónapig fut a hirdetés, egyre csak felül-licitáljuk a fizetést meg az előnyöket és olyan is volt, hogy jelentkezett négy ember és egyszerűen az interjúra nem jöttek el. Az emberek szerintem nem lettek komolytalanabbak, de … azok nem dolgoznak akik komolytalanok vagy nem akarnak.”

A.Á. : „Az emberek elmentek és az itt maradóknak annyi választási lehetősége van, annyit nézik, hogy na most két millió lejjel többet kapok, vagy kevesebbet …”

Szektoriális áttekintés

Át_nézet / 03 / 01.25
VÁNDORLÓ MUNKAERŐ I.



Winkler Gyula: a hazai munkaerőhiányról és az utánpótlásról.

“Érdemes szektoriálisan megtekinteni ezt a kérdést. Érdemes arra is pillantást vetni, hogy milyen ágazatokból hiányzik a munkaerő most Romániában, illetve milyen ágazatok felé áramlik a nyugatra kivándorló belföldi munkaerő.”

A munkaerő-vándorlás kezelése

Tárca / 02 / 01.28
VÁNDORLÓ MUNKAERŐ I.



Dr. Egyed Péter a munkaerőpiac visszatartó erejét hiányolja:

"Románia a munkaerő piac szabályozatlansága miatt nem tudja kezelni a mobilitást, sem pozitív, sem negatív értelemben. A kieső munkaerő, az itthon maradott kisgyerekek egy olyan új mentális problémával szembesítik a társadalmat, amelyre a kezelés terápia és intézményi szinten megvan. A reális kezelés azonban nem ez."

Döbbenet

Nyitás / 01 / 06.15
VÁNDORLÓ MUNKAERŐ I.



Kezdésnek: pusztinai magyar mise, amstetteni rémtörténet és egyebek.

2008_04_17_PÁRTKLIENTÚRA AZ INTÉZMÉNYEKBEN

TARTALOMJEGYZÉK:

01. Nyitás / Belépő / 02.35
02. Tárca / A politika vonuljon ki! / 01.28
03. Főasztal / Függetlenség idézőjelben / 09:45
04. Át_nézet / Csak ötlet / 01.45
05. Pótasztal / Kopás a struktúrákban / 10.53
06. Etika patika / Van alkalmas emberünk! / 05.09
07. Sarokasztal / Versenyeztettek / 08.56 + 03.55
08. Könyvek asztala / Irodalomtörténet / 02.56
09. Záróra / 2008_április_emelemkalapom / 01.12

2008_április_emelemkalapom

Záróra / 09 / 01.12
PÁRTKLIENTÚRA AZ INTÉZMÉNYEKBEN





Irodalomtörténet

Könyvek asztala / 08 / 02.56
PÁRTKLIENTÚRA AZ INTÉZMÉNYEKBEN




Kovács András Ferenc:

"A Jelenkor kiadásában jelent meg Az irodalom rövid története c. kötet, amit esténként olvasgatok, Gintli Tibor és Schein Gábor munkája. Egyszerűen fölfoghatatlanul nagy és fontos munkának tartom ezt a második kötetet, ami a realizmustól a maiakig tárgyalja az irodalom menetét az időben. Szubjektív, vitára is ingerlő megállapítások is találhatóak benne. Megérdemli a bizalmat, nagyon jó beleolvasni."



Versenyeztettek

Sarokasztal / 07 / 08.56 + 03.55
PÁRTKLIENTÚRA AZ INTÉZMÉNYEKBEN






Gazda Árpád és Salamon Márton László:

S.M.L.: "Én azt hiszem, hogy ahhoz, hogy valaki közhivatalnok legyen egy területen, ahhoz meg kellene legyen a képzettsége, a hozzáértése és nem utolsó sorban a kapcsolati és bizalmi tőkéje az illető területen, azon a helyen, abban a városban, megyében, ahol vállalja azt a tisztséget."

G.Á.: "Itt nálunk azt látom, hogy a bizalmi tőke a fontos, nem a tapasztalat, a szaktudás, az nem számít. Ebben sajátos a romániai rendszer, hogy itt vannak például a prefektusok, akik ebben a ciklusban váltak közhivatalnokokká, nekik nem szabad párttagnak lenniük, tehát ezek a prefektusok most mind a jelenlegi koalíció emberei és versenyvizsgával szerezték meg a funkciójukat. Ez a perverz benne, hogy nem szabadna a politikához köze lennie ennek a tisztségnek, versenyvizsgával kéne betölteni, ha pedig van versenyvizsga, akkor miért politikai alapon kell betölteni a tisztséget?”

Van alkalmas emberünk!

Etika patika / 06 / 05.09
PÁRTKLIENTÚRA AZ INTÉZMÉNYEKBEN




Dr. Juhász Tamás és Jakabffy Tamás: a charisma és a hivatás közötti különbségről.

J. T.: "A szakmai tudáson kívül még valami kell, hogy valaki vezető lehessen."

J. T.: "Bizonyos dolgokat, ha nincs rátermettség nem szabad vállalni. Nem is szabad megengedni, hogy karizma nélkül olyan helyre tegyenek valakit, aki csak munkának, vagy jövedelemforrásnak vagy pártfeladatnak tekinti az illető helyet."

Kopás a struktúrákban

Pótasztal / 05 / 10.53
PÁRTKLIENTÚRA AZ INTÉZMÉNYEKBEN




Dr. Bíró A. Zoltán és Ferencz Csaba

B.Z.: "Valószínű nem az a legfontosabb kérdés, hogy ki tölti be a vezetői pozíciót, hanem legalább ilyen fontos, hogy hogyan tölti be, tehát átlátható-e? Ismerjük be, hogy nálunk nem átlátható. Persze jó kérdés: ha nem a pártok töltenék be, átláthatóbb lenne-e? De még fontosabb a csere lehetősége, tehát mint egy gyárban, legyen úgy felépítve az a vezetői hely, hogy átlátható és szükség esetén cserélhető legyen. Ez az ami nálunk még nincs meg, a lecserélhetetlenségig személyfüggőek a vezetői pozíciók. A kiutat a közigazgatási reform jelentheti."

F. Cs.: "Bizonyos mértékben itt a politika ellenérdekelt, pedig neki kéne meghozni a reformlépéseket."

Csak ötlet

Át_nézet / 04 / 01.45
PÁRTKLIENTÚRA AZ INTÉZMÉNYEKBEN




Szántai János:
"Nekem egy jó barátommal volt egy olyan ötletünk, hogy alakítunk egy olyan pártot, aminek az lesz a neve, hogy a „Kétségek pártja” aminek az lesz a lényege, hogy kételkedünk, nem tudunk döntést hozni, de ezt nagyon szépen és nagyon sokáig fogjuk csinálni. És akkor mi is megpróbáljuk berakni az embereinket különböző intézményekbe, ahol az lesz a dolguk, hogy nem döntenek."

Függetlenség idézőjelben

Főasztal / 03 / 09.45
PÁRTKLIENTÚRA AZ INTÉZMÉNYEKBEN




Bakk Miklós és Máté András Levente:

B. M.: "Az is fennáll, hogy a pártok nagyon gyengék és nincs jó kapcsolatuk a szakmai társasdalommal és ezt a hiányt akarják gyorstalpalt „szakpolitikusokkal” helyettesíteni, és ez meglátásom szerint az RMDSZ-re is kicsit érvényes, amely sok helyen jó szakpolitikusokkal rendelkezik, de a szakpolitikus még nem szakértő! Az RMDSZ politikájában tetten érhető, hogy a szakpolitikust egyben szakértőnek is nevezi és ezzel el is szigetelte a szakértői társadalomtól a politikai testületet. Ezen is kéne változtatni."

M.A.L.: "Teljesen igazad van. Az a jó, ha beismerjük a tévedést. A kampányban is szakértőkre hallgatunk, jó lenne, ha más területeken is ezt tennénk."

A politika vonuljon ki !

Tárca / 02 / 01.28
PÁRTKLIENTÚRA AZ INTÉZMÉNYEKBEN




Dr. Egyed Péter:

Ebben a társadalomban a politika és a szakmai kompetenciák nem váltak el élesen egymástól, a társadalom mentálisan sem tudja kezelni ezt a dolgot. Ha aktív politikus iskolaigazgatóként tűnik fel, abban az esetben nagyon súlyos problémák vannak. A szakirodalom figyelmeztet rá, hogy a politika feltétlenül vonuljon ki a kultúrából, a politika feltétlenül vonuljon ki az oktatásból! A társadalomnak és a politikának külön kell válnia!"

Belépő

Nyitás / 01 / 02.35
PÁRTKLIENTÚRA AZ INTÉZMÉNYEKBEN