2008_04_17_PÁRTKLIENTÚRA AZ INTÉZMÉNYEKBEN

TARTALOMJEGYZÉK:

01. Nyitás / Belépő / 02.35
02. Tárca / A politika vonuljon ki! / 01.28
03. Főasztal / Függetlenség idézőjelben / 09:45
04. Át_nézet / Csak ötlet / 01.45
05. Pótasztal / Kopás a struktúrákban / 10.53
06. Etika patika / Van alkalmas emberünk! / 05.09
07. Sarokasztal / Versenyeztettek / 08.56 + 03.55
08. Könyvek asztala / Irodalomtörténet / 02.56
09. Záróra / 2008_április_emelemkalapom / 01.12

2008_április_emelemkalapom

Záróra / 09 / 01.12
PÁRTKLIENTÚRA AZ INTÉZMÉNYEKBEN





Irodalomtörténet

Könyvek asztala / 08 / 02.56
PÁRTKLIENTÚRA AZ INTÉZMÉNYEKBEN




Kovács András Ferenc:

"A Jelenkor kiadásában jelent meg Az irodalom rövid története c. kötet, amit esténként olvasgatok, Gintli Tibor és Schein Gábor munkája. Egyszerűen fölfoghatatlanul nagy és fontos munkának tartom ezt a második kötetet, ami a realizmustól a maiakig tárgyalja az irodalom menetét az időben. Szubjektív, vitára is ingerlő megállapítások is találhatóak benne. Megérdemli a bizalmat, nagyon jó beleolvasni."



Versenyeztettek

Sarokasztal / 07 / 08.56 + 03.55
PÁRTKLIENTÚRA AZ INTÉZMÉNYEKBEN






Gazda Árpád és Salamon Márton László:

S.M.L.: "Én azt hiszem, hogy ahhoz, hogy valaki közhivatalnok legyen egy területen, ahhoz meg kellene legyen a képzettsége, a hozzáértése és nem utolsó sorban a kapcsolati és bizalmi tőkéje az illető területen, azon a helyen, abban a városban, megyében, ahol vállalja azt a tisztséget."

G.Á.: "Itt nálunk azt látom, hogy a bizalmi tőke a fontos, nem a tapasztalat, a szaktudás, az nem számít. Ebben sajátos a romániai rendszer, hogy itt vannak például a prefektusok, akik ebben a ciklusban váltak közhivatalnokokká, nekik nem szabad párttagnak lenniük, tehát ezek a prefektusok most mind a jelenlegi koalíció emberei és versenyvizsgával szerezték meg a funkciójukat. Ez a perverz benne, hogy nem szabadna a politikához köze lennie ennek a tisztségnek, versenyvizsgával kéne betölteni, ha pedig van versenyvizsga, akkor miért politikai alapon kell betölteni a tisztséget?”

Van alkalmas emberünk!

Etika patika / 06 / 05.09
PÁRTKLIENTÚRA AZ INTÉZMÉNYEKBEN




Dr. Juhász Tamás és Jakabffy Tamás: a charisma és a hivatás közötti különbségről.

J. T.: "A szakmai tudáson kívül még valami kell, hogy valaki vezető lehessen."

J. T.: "Bizonyos dolgokat, ha nincs rátermettség nem szabad vállalni. Nem is szabad megengedni, hogy karizma nélkül olyan helyre tegyenek valakit, aki csak munkának, vagy jövedelemforrásnak vagy pártfeladatnak tekinti az illető helyet."

Kopás a struktúrákban

Pótasztal / 05 / 10.53
PÁRTKLIENTÚRA AZ INTÉZMÉNYEKBEN




Dr. Bíró A. Zoltán és Ferencz Csaba

B.Z.: "Valószínű nem az a legfontosabb kérdés, hogy ki tölti be a vezetői pozíciót, hanem legalább ilyen fontos, hogy hogyan tölti be, tehát átlátható-e? Ismerjük be, hogy nálunk nem átlátható. Persze jó kérdés: ha nem a pártok töltenék be, átláthatóbb lenne-e? De még fontosabb a csere lehetősége, tehát mint egy gyárban, legyen úgy felépítve az a vezetői hely, hogy átlátható és szükség esetén cserélhető legyen. Ez az ami nálunk még nincs meg, a lecserélhetetlenségig személyfüggőek a vezetői pozíciók. A kiutat a közigazgatási reform jelentheti."

F. Cs.: "Bizonyos mértékben itt a politika ellenérdekelt, pedig neki kéne meghozni a reformlépéseket."

Csak ötlet

Át_nézet / 04 / 01.45
PÁRTKLIENTÚRA AZ INTÉZMÉNYEKBEN




Szántai János:
"Nekem egy jó barátommal volt egy olyan ötletünk, hogy alakítunk egy olyan pártot, aminek az lesz a neve, hogy a „Kétségek pártja” aminek az lesz a lényege, hogy kételkedünk, nem tudunk döntést hozni, de ezt nagyon szépen és nagyon sokáig fogjuk csinálni. És akkor mi is megpróbáljuk berakni az embereinket különböző intézményekbe, ahol az lesz a dolguk, hogy nem döntenek."

Függetlenség idézőjelben

Főasztal / 03 / 09.45
PÁRTKLIENTÚRA AZ INTÉZMÉNYEKBEN




Bakk Miklós és Máté András Levente:

B. M.: "Az is fennáll, hogy a pártok nagyon gyengék és nincs jó kapcsolatuk a szakmai társasdalommal és ezt a hiányt akarják gyorstalpalt „szakpolitikusokkal” helyettesíteni, és ez meglátásom szerint az RMDSZ-re is kicsit érvényes, amely sok helyen jó szakpolitikusokkal rendelkezik, de a szakpolitikus még nem szakértő! Az RMDSZ politikájában tetten érhető, hogy a szakpolitikust egyben szakértőnek is nevezi és ezzel el is szigetelte a szakértői társadalomtól a politikai testületet. Ezen is kéne változtatni."

M.A.L.: "Teljesen igazad van. Az a jó, ha beismerjük a tévedést. A kampányban is szakértőkre hallgatunk, jó lenne, ha más területeken is ezt tennénk."

A politika vonuljon ki !

Tárca / 02 / 01.28
PÁRTKLIENTÚRA AZ INTÉZMÉNYEKBEN




Dr. Egyed Péter:

Ebben a társadalomban a politika és a szakmai kompetenciák nem váltak el élesen egymástól, a társadalom mentálisan sem tudja kezelni ezt a dolgot. Ha aktív politikus iskolaigazgatóként tűnik fel, abban az esetben nagyon súlyos problémák vannak. A szakirodalom figyelmeztet rá, hogy a politika feltétlenül vonuljon ki a kultúrából, a politika feltétlenül vonuljon ki az oktatásból! A társadalomnak és a politikának külön kell válnia!"

Belépő

Nyitás / 01 / 02.35
PÁRTKLIENTÚRA AZ INTÉZMÉNYEKBEN



Borbély-műhely stratégiák

Sarokasztal / 07 / 11.02
POLITIKA ÉS ÉRDEKKÉPVISELET






Gazda Árpád és Salamon Márton László: a kisebbségi demokráciáról.

Gazda Á. : “ Az RMDSZ kisebbségi szervezetként van bejegyezve, de ugyanakkor pártként is kap finanszírozást a parlamenti jelenléte által, a kisebbségi pénzeket is az RMDSZ osztja szét, noha megjelenésében az egyik versenypártja az erdélyi magyarságnak ... és az biztos hogy a pénzügyek rendbetétele elengedetlenül fontos... “

Salamon M. L. : “Jó, de hát eddig csak egy legitim képviselet volt amely szavazatok alapján legitimitást szerzett. Eddig nem volt mit megkérdőjelezni. ”

Gazda Á. : “ A MPP megjelenése fogja szükségszerűen átrajzolni ezt a politikai és pénzosztási piacot, illetve át kell, hogy rajzolja. Ha nem, azt jelenti, hogy nincsen demokrácia továbbra sem.”

Salamon M. L. : “Kisebbségi sorsban nincs demokrácia.(...) Nem választhatok annyi politikai ideológia közül, mint egy román választó. (...) Én olyan vagyok mint egy kisváros lakója, ahol csak egy kocsma van, egy borbély, és egy mozi, ... talán. Ha még nyílik egy borbélyüzlet, akkor lehet, hogy mind a kettő csődbe megy.”

Ki mit tehet?

Etika patika / 06 / 08.24
POLITIKA ÉS ÉRDEKKÉPVISELET




Dr. Juhász Tamás és Jakabffy Tamás: valahol a dolgok nem stimmelnek!

Dr. Juhász T. : “Minden ideológia egy üdvösséget, egyfajta boldogulást kínál. Azt gondolja, hogy a maga világlátása a legjobb azok számára akik csatlakoznak hozzá.”

Jakabffy T. : “De hát ezt mondhatja egy olyan érdekképviseleti szerv is mint az RMDSZ. Mi különbözteti meg a pártot az érdekképviseleti szervezettől?”

Dr. Juhász T. : “ Ahogyan a szakszervezetnek nincs ideológiája, vagy elméletileg nem kéne legyen, az érdekképviselet sem tűzhet semmilyen ideológiát maga elé. Még az egység ideológiáját sem. Az érdekképviselet, az én szememben egy olyan emberi csoportosulás, ahova a legkülönbözőbb gondolkodású, ideológiájú – sőt, vallású emberek, a társadalom legkülönbözőbb rétegeit összefogó közösséget alakítanak, amelyikben mindenki képviselve legyen, de csak szakmai szempontok vezessék.”

Remember

Át_nézet / 05 / 02.29
POLITIKA ÉS ÉRDEKKÉPVISELET




“ A Szabadelvű Körnek bejegyzett platformként való működése 1995-től, a csíkszeredai nagy alapító üléstől számítódik. Mint alapítókat, az vezetett bennünket, hogy az erdélyi társadalomban a tekintélyek rendkívül konzervatív módon működnek, a jó tekintélyeknek a kiválasztódása szinte lehetetlen.”

“ A kilencvenes évek végéig, a platformnak volt egy bizonyos elismertsége, különböző képviselőit meg is hívták az RMDSZ központi vezetőségének a konzultációira. A platform-politika befejeződésével azonban, a liberális platform is inkább műhelyként működött tovább.”


Az érdekideológia

Főasztal / 04 / 09.49 + 06.01
POLITIKA ÉS ÉRDEKKÉPVISELET






Bakk Miklós és Takács Csaba: az RMDSZ kibeszéletlen kérdései.

Bakk M. : “ Az RMDSZ megalakulásakor az volt a közfelfogás, hogy létezik egy közös, különösebben nem problematikus magyar érdek. Ebből nőtt ki az érdekképviselet logikája. Idővel kiderült, hogy az RMDSZ-nek is pártként kell viselkednie, és valamiképpen be kell tagolódnia valamiféle európai politikai irányzatba. Itt van egy nagy ellentmondás. Az érdekképviselet logikája azt kívánja meg, hogy egy nagyon erős koalíciós potenciállal rendelkezzen minden irányba, mindenkivel együtt tudjon működni és lobbi tevékenységet tudjon folytatni. Ugyanakkor látjuk, hogy másik oldalon szükség van arra, hogy politikailag, a doktrínák értelmében is definiálja magát. Szerinted, hogyan oldható fel ez az ellentmondás az RMDSZ esetében?”

Takács Cs. : “ Ez valóban, egy kibeszéletlen kérdés a romániai magyar közéletben, de talán nem vonatkoztatható el attól, hogy a nemzeti kisebbségek, a nemzeti közösségek politikai mozgástere, egészen más mint a politikai pártok, egy országon belüli mozgástere. Az ideológiai tagolódás ott tiszta, világos, klasszikus modellek szerint épül be a társadalomba és egy célja van: megszerezni a hatalmat, hogy a politikai programját érvényesítse. Az RMDSZ megalakulásakor nem tudta, hogy milyen nehéz feladatot vállal: meg kell teremtenie a politikai egységben a pluralizmusnak, a sokszínűségnek a jellegét.”

Front_beton

Tárca / 03 / 04.55
POLITIKA ÉS ÉRDEKKÉPVISELET




Dr. Egyed Péter bepillant velünk a “gőzölgő fazék”-ba.

“A kilencvenes évek elején, az RMDSZ kialakulásának, strukturálásának kezdeteinél, felismerték azt az igényt, hogy a romániai magyar társadalom is több érdekkel jellemezhető, hogy megosztott, szegmentált, és ezeket az érdekeket, a szórvány-magyarokét, a székelyekét, ... de a doktrinális, ideológiai különállásokat is meg kellene valahogy jeleníteni.”

“A romániai társadalomban olyan erőszak fejlemények voltak, az államnak egy olyan válsága jött létre, amelyben kétségtelenül az RMDSZ erős egység-politikája, a front-szerű képviselet jelentette a megmaradás biztosítékát, lehetőségét. A politikai vezetés aszomban, be-betonozódott ebbe a rendszerbe és nem tudott újítani. Nem tudott visszafordulni a magyar társadalom valódi sokszínűsége felé.”


Hangolás

Át_nézet / 02 / 00.37
POLITIKA ÉS ÉRDEKKÉPVISELET



“ A politika érdekekről és értékekről szól. Az érdekek, azok pillanatnyi helyzetet, megoldandó feladatokat állítanak előtérbe. Az értékek, a közösség és a távlat problematikáját vetik fel.“


Belépő

Nyitás / 01 / 01.52
POLITIKA ÉS ÉRDEKKÉPVISELET