2008_február_emelemkalapom

Záróra / 09 / 01.13
LEGITIMITÁS

... nemsokára stáblista

Egyezzenek meg!

Etika patika / 08 / 05.46
LEGITIMITÁS

Dr. Juhász Tamás és Jakabffy Tamás segítenek a helyes útat felismerni.

Jakabffy T. : “A sokféleség tisztelete, mint etikai kívánalom, illetve az “egységben az erő” című, szintén etikai kívánalom ütközésében létrejövő feszültségmezőben, miként kell helyesen eljárni?
Dr. Juhász T. : “A természettudományok és a vallás, egy dologban, borzasztó egységesen gondolkoznak: hogy a világ sokrétűsége és gazdagsága nem feledteti az egységét. Benne van a világegyetemben az egység, és egy hihetetlen gazdagság. Ezt azért említem bevezetőül, mert szerintem – anélkül, hogy a politikának tanácsot adnék – tudomásul kell vennie azt, hogy nincs semmi akadálya - sokfélék lévén, sokféle szervezet, sokféle közösség képviselje a politikát, a gazdaságot és az egész társadalmat. Nem látom semmilyen indokát a félelemnek ebben a tárgyban!

Jakabffy T. : “Végül is a kérdés: mi történik, hogyha két szék között, a pad alatt marad a romániai magyarság a parlamenti választásoknál, nem sokkal az MPP bejegyzése után?

Dr. Juhász T. : “Itt az “egységben az erő” követelménye éppen arról szól, hogy ha nem tudnak a pártok, akárhány legyen belőlük, egy választási szövetséget alkotni, akkor nem egy politikát, hanem egy nemzetet árulnak el! Ez már más kategória. A félelem, az egy érthető dolog, az árulás semmilyen szinten nem az! Ha nincs megegyezés, koalíció a választásra nézve, akkor az mindkét részről árulás lesz az én szememben.”

Nem lesz több csoda?

Sarokasztal / 07 / 10.55
LEGITIMITÁS

Gazda Árpád és Salamon Márton László, két barát, két nézet.

Gazda Á. : “Ez ki volt találva! 1993-ban, az RMDSZ nagy reformjakor, a brassói kongresszuson az RMDSZ-t állam-modell szerint szervezték, aminek megvan a parlamentje, megvan az államfője, megvan a kormánya, megvannak a pártjai. A pártok – ugye, a platformok.”

Salamon M. L. : “Ehhez kellene az autonómia és egy igazi tartományi parlament. Anélkül ez az egész csak virtuális és légies konstrukció amit láttunk, hogy tulajdonképpen ... nem is az. Az nem parlament, ami háromhavonta egyszer összeül és ... sietnek haza ... és ott 3-4 órát eltöltenek együtt, ez nem lehet törvényhozása egy közösségnek.”

Gazda Á. : “Lehetett volna, hogyha nem sorvasztják el. Én kilencvenhárom óta majdnem minden SZKT ülésre jártam és bizony az első időszakban ott törvényhozás folyt. Az RMDSZ-nek a törvénytervezeteit ott közösen dolgozták ki, módosító indítványokkal, javaslatokkal, érdemi vitákkal. Annyi, hogy nem volt meg a politikai akarat arra, hogy a platformoknak is pénzeket juttassanak az RMDSZ pénzeiből, hogy belső választásokat tartsanak, platformok szerint.”

Székelyföldi fordulópont

Pótasztal / 06 / 05.38
LEGITIMITÁS

Ferencz Csaba: a székelyföldi perspektíváról.

“A kilencveneses évek elején egy közmegegyezés alakult ki, amely szerint egységes politikai fellépésre van szükség. Természetesen, ezzel párhuzamosan, egy belső plurális szervezetet is létre kívántak hozni az akkori RMDSZ tagok illetve vezetők. A közel tíz esztendő aktív politizálás bebizonyította, hogy az a belső pluralizmus nem működik, illetve nem lehet egységes politikai válaszokat adni Erdély, illetve Románia különböző magyarlakta vidékein. Székelyföldön nem az a válasz, mint a Partiumban vagy esetleg a szórványban, a közösséget érintő kérdésekre.”

“ Meghosszabbítottuk az egypártrendszert, annak minden átkával. Ezért gondolom azt, hogy a mostani helyhatósági választások fordulópontot jelenthetnek a közösség életében, elsősorban Székelyföldön, hiszen itt adatott meg az a lehetőség, hogy kialakuljon, a nagyon egészséges politikai küzdelem.”

Nem minden tekintély politizálható

Tárca / 05 / 03.36
LEGITIMITÁS

“Azt hiszem, hogy a romániai magyarság politikai vezetői nem néztek kellő mértékben szembe azzal a kérdéssel, hogy a tekintéllyel, a saját tekintélyükkel való bánásnak vannak olyan követelményei vagy olyan mechanizmusai, amelyek nem jelentik azt, hogy minden egyes alkalommal, front-embernek, a politikai első-vonalban kell lenni, hanem, hogy vannak morális tekintélyek, vannak nagy szakmai tekintélyek. Nem minden tekintély politizálható.”

Egy vagy kettő a több? - II. rész

Főasztal / 04 / 05.37
LEGITIMITÁS

Bakk Miklós és Takács Csaba: az RMDSZ helyzetéről.

Bakk M. : “Mi következett be véleményed szerint az erdélyi magyar közéletben, hogy az RMDSZ-nek, ez az alapvető és tíz éven át különösebben nem problematikusnak tekintett legitimitása megbomlott, sőt megszűnőben levőnek tűnik?”

Takács Cs. : “A legitimitás kérdése az RMDSZ politikai képviseletével kapcsolatosan nem kétezernyolcas kérdés, hanem – mondhatnám – kilencventől napjainkig tart.”

Bakk M. : “Mégis csak arról van szó, hogy valamiféleképpen az erdélyi magyar társadalom más lett, másképp strukturálódott, komplexebb, és ennek megfelelően nincs egy jó politikai építmény, amely az ezzel kapcsolatos vitákat tulajdonképpen kibontsa, megjelenítse, és ezeknek a konfliktusoknak egy játékteret biztosítson. Nem ez az alapvető kérdés?

Takács Cs. : “Én ezzel teljesen egyetértek, hogy ezt újra lehet gondolni, és újra kell gondolni, viszont egy teljesen más szögből kell megtenni. Ha az az alternatíva, amely most úgy tünteti fel magát, mint a politikai pluralizmusban az esély, vagy a lehetőség, akkor én, ha a szereplőire gondolok – és általában a közvélemény a politikai szereplők mentén határozza meg az elképzelésének, vagy együttérzésének vagy együttműködésének paramétereit ...”

Egy vagy kettő a több? - I. rész

Főasztal / 03 / 07.34
LEGITIMITÁS

Bakk Miklós és Takács Csaba: az RMDSZ helyzetéről.

Bakk M. : “Mi következett be véleményed szerint az erdélyi magyar közéletben, hogy az RMDSZ-nek, ez az alapvető és tíz éven át különösebben nem problematikusnak tekintett legitimitása megbomlott, sőt megszűnőben levőnek tűnik?”

Takács Cs. : “A legitimitás kérdése az RMDSZ politikai képviseletével kapcsolatosan nem kétezernyolcas kérdés, hanem – mondhatnám – kilencventől napjainkig tart.”

Bakk M. : “Mégis csak arról van szó, hogy valamiféleképpen az erdélyi magyar társadalom más lett, másképp strukturálódott, komplexebb, és ennek megfelelően nincs egy jó politikai építmény, amely az ezzel kapcsolatos vitákat tulajdonképpen kibontsa, megjelenítse, és ezeknek a konfliktusoknak egy játékteret biztosítson. Nem ez az alapvető kérdés?

Takács Cs. : “Én ezzel teljesen egyetértek, hogy ezt újra lehet gondolni, és újra kell gondolni, viszont egy teljesen más szögből kell megtenni. Ha az az alternatíva, amely most úgy tünteti fel magát, mint a politikai pluralizmusban az esély, vagy a lehetőség, akkor én, ha a szereplőire gondolok – és általában a közvélemény a politikai szereplők mentén határozza meg az elképzelésének, vagy együttérzésének vagy együttműködésének paramétereit ...”

Románia és a legitimizációs válság

Tárca / 02 / 06.05
LEGITIMITÁS

Dr. Egyed Péter tisztázza a fogalmakat.

“A legitimáció problémáját nem lehet a hatalom, és a tekintély kérdése nélkül kezelni. Max Weber azt mondta, hogy a legitimáció voltaképpen egy bizalom, a tekintély, az autoritás, tehát az állam hatalmi szerveiben, intézményeiben, vagy embereiben. A későbbi értelmezések azt kifogásolták, hogy túlságosan is hitszerű elemekre helyezi a hangsúlyt. Abban kell hinnünk, hogy az állam tekintélyei jók, hogy az állam tekintélyei működnek, hogy a pártok képviselői becsületesek, hogy az intézmények makulátlanul képviselik az érdekeinket ...”

“Az államnak általában van egy olyan funkciója, amely minden egyéb legitimációnak az alapja: a gazdasági és szociális kérdés kezelése, de nem csak a jogoknak a szintjén. Tehát, a hetvenes évektől, a jóléti állam és a piacgazdaság azt a követelményt rója az államra, hogy a jóléti minimumot teljesítse. Ez lett a modern, vagy késő modern, vagy posztmodern társadalmak legitimációjának a legnagyobb kerete ...”

2008_február_micsodaidők

Nyitás / 01 / 03.52
LEGITIMITÁS

Képzelt kávéház nyitás! Helyet foglalunk, és máris szólhat a zene. Ezúttal is a kolozsvári Swinging Train jazz-zenekart hallgathatjuk. Vendégeink: dr. Egyed Péter, Bakk Miklós, Takács Csaba, Ferencz Csaba, Gazda Árpád, Salamon Márton László, dr. Juhász Tamás és Jakabffy Tamás. A felszolgált téma a romániai magyar képviselet legitimitása. Különböző nézetek, szempontok találkoznak. Találkozzunk mi is!