2008_02_21_LEGITIMITÁS

TARTALOMJEGYZÉK:

01. Nyitás / 2008_február_micsodaidők / 03.52
02. Tárca / Románia és a legitimizációs válság / 06.05
03. Főasztal / Egy vagy kettő a több? / 07:34
04. Főasztal / Egy vagy kettő a több? / 05.37
05. Tárca / Nem minden tekintély politizálható / 03.36
06. Pótasztal / Székelyföldi fordulópont / 05.38
07. Sarokasztal / Nem lesz több csoda? / 10.55
08. Etika patika / Egyezzenek meg! / 05.46
09. Záróra / 2008_február_emelemkalapom / 01.13

2008_február_emelemkalapom

Záróra / 09 / 01.13
LEGITIMITÁS




... nemsokára stáblista

Egyezzenek meg!

Etika patika / 08 / 05.46
LEGITIMITÁS




Dr. Juhász Tamás és Jakabffy Tamás segítenek a helyes útat felismerni.

Jakabffy T. : “A sokféleség tisztelete, mint etikai kívánalom, illetve az “egységben az erő” című, szintén etikai kívánalom ütközésében létrejövő feszültségmezőben, miként kell helyesen eljárni?
Dr. Juhász T. : “A természettudományok és a vallás, egy dologban, borzasztó egységesen gondolkoznak: hogy a világ sokrétűsége és gazdagsága nem feledteti az egységét. Benne van a világegyetemben az egység, és egy hihetetlen gazdagság. Ezt azért említem bevezetőül, mert szerintem – anélkül, hogy a politikának tanácsot adnék – tudomásul kell vennie azt, hogy nincs semmi akadálya - sokfélék lévén, sokféle szervezet, sokféle közösség képviselje a politikát, a gazdaságot és az egész társadalmat. Nem látom semmilyen indokát a félelemnek ebben a tárgyban!

Jakabffy T. : “Végül is a kérdés: mi történik, hogyha két szék között, a pad alatt marad a romániai magyarság a parlamenti választásoknál, nem sokkal az MPP bejegyzése után?

Dr. Juhász T. : “Itt az “egységben az erő” követelménye éppen arról szól, hogy ha nem tudnak a pártok, akárhány legyen belőlük, egy választási szövetséget alkotni, akkor nem egy politikát, hanem egy nemzetet árulnak el! Ez már más kategória. A félelem, az egy érthető dolog, az árulás semmilyen szinten nem az! Ha nincs megegyezés, koalíció a választásra nézve, akkor az mindkét részről árulás lesz az én szememben.”

Nem lesz több csoda?

Sarokasztal / 07 / 10.55
LEGITIMITÁS




Gazda Árpád és Salamon Márton László, két barát, két nézet.

Gazda Á. : “Ez ki volt találva! 1993-ban, az RMDSZ nagy reformjakor, a brassói kongresszuson az RMDSZ-t állam-modell szerint szervezték, aminek megvan a parlamentje, megvan az államfője, megvan a kormánya, megvannak a pártjai. A pártok – ugye, a platformok.”

Salamon M. L. : “Ehhez kellene az autonómia és egy igazi tartományi parlament. Anélkül ez az egész csak virtuális és légies konstrukció amit láttunk, hogy tulajdonképpen ... nem is az. Az nem parlament, ami háromhavonta egyszer összeül és ... sietnek haza ... és ott 3-4 órát eltöltenek együtt, ez nem lehet törvényhozása egy közösségnek.”

Gazda Á. : “Lehetett volna, hogyha nem sorvasztják el. Én kilencvenhárom óta majdnem minden SZKT ülésre jártam és bizony az első időszakban ott törvényhozás folyt. Az RMDSZ-nek a törvénytervezeteit ott közösen dolgozták ki, módosító indítványokkal, javaslatokkal, érdemi vitákkal. Annyi, hogy nem volt meg a politikai akarat arra, hogy a platformoknak is pénzeket juttassanak az RMDSZ pénzeiből, hogy belső választásokat tartsanak, platformok szerint.”

Székelyföldi fordulópont

Pótasztal / 06 / 05.38
LEGITIMITÁS




Ferencz Csaba: a székelyföldi perspektíváról.

A kilencveneses évek elején egy közmegegyezés alakult ki, amely szerint egységes politikai fellépésre van szükség. Természetesen, ezzel párhuzamosan, egy belső plurális szervezetet is létre kívántak hozni az akkori RMDSZ tagok illetve vezetők. A közel tíz esztendő aktív politizálás bebizonyította, hogy az a belső pluralizmus nem működik, illetve nem lehet egységes politikai válaszokat adni Erdély, illetve Románia különböző magyarlakta vidékein. Székelyföldön nem az a válasz, mint a Partiumban vagy esetleg a szórványban, a közösséget érintő kérdésekre.”

Meghosszabbítottuk az egypártrendszert, annak minden átkával. Ezért gondolom azt, hogy a mostani helyhatósági választások fordulópontot jelenthetnek a közösség életében, elsősorban Székelyföldön, hiszen itt adatott meg az a lehetőség, hogy kialakuljon, a nagyon egészséges politikai küzdelem.”


Nem minden tekintély politizálható

Tárca / 05 / 03.36
LEGITIMITÁS




Azt hiszem, hogy a romániai magyarság politikai vezetői nem néztek kellő mértékben szembe azzal a kérdéssel, hogy a tekintéllyel, a saját tekintélyükkel való bánásnak vannak olyan követelményei vagy olyan mechanizmusai, amelyek nem jelentik azt, hogy minden egyes alkalommal, front-embernek, a politikai első-vonalban kell lenni, hanem, hogy vannak morális tekintélyek, vannak nagy szakmai tekintélyek. Nem minden tekintély politizálható.”

Egy vagy kettő a több? - II. rész

Főasztal / 04 / 05.37
LEGITIMITÁS




Bakk Miklós és Takács Csaba: az RMDSZ helyzetéről.

Bakk M. : “Mi következett be véleményed szerint az erdélyi magyar közéletben, hogy az RMDSZ-nek, ez az alapvető és tíz éven át különösebben nem problematikusnak tekintett legitimitása megbomlott, sőt megszűnőben levőnek tűnik?”

Takács Cs. : “A legitimitás kérdése az RMDSZ politikai képviseletével kapcsolatosan nem kétezernyolcas kérdés, hanem – mondhatnám – kilencventől napjainkig tart.”

Bakk M. : “Mégis csak arról van szó, hogy valamiféleképpen az erdélyi magyar társadalom más lett, másképp strukturálódott, komplexebb, és ennek megfelelően nincs egy jó politikai építmény, amely az ezzel kapcsolatos vitákat tulajdonképpen kibontsa, megjelenítse, és ezeknek a konfliktusoknak egy játékteret biztosítson. Nem ez az alapvető kérdés?

Takács Cs. : “Én ezzel teljesen egyetértek, hogy ezt újra lehet gondolni, és újra kell gondolni, viszont egy teljesen más szögből kell megtenni. Ha az az alternatíva, amely most úgy tünteti fel magát, mint a politikai pluralizmusban az esély, vagy a lehetőség, akkor én, ha a szereplőire gondolok – és általában a közvélemény a politikai szereplők mentén határozza meg az elképzelésének, vagy együttérzésének vagy együttműködésének paramétereit ...”

Egy vagy kettő a több? - I. rész

Főasztal / 03 / 07.34
LEGITIMITÁS




Bakk Miklós és Takács Csaba: az RMDSZ helyzetéről.

Bakk M. : “Mi következett be véleményed szerint az erdélyi magyar közéletben, hogy az RMDSZ-nek, ez az alapvető és tíz éven át különösebben nem problematikusnak tekintett legitimitása megbomlott, sőt megszűnőben levőnek tűnik?”

Takács Cs. : “A legitimitás kérdése az RMDSZ politikai képviseletével kapcsolatosan nem kétezernyolcas kérdés, hanem – mondhatnám – kilencventől napjainkig tart.”

Bakk M. : “Mégis csak arról van szó, hogy valamiféleképpen az erdélyi magyar társadalom más lett, másképp strukturálódott, komplexebb, és ennek megfelelően nincs egy jó politikai építmény, amely az ezzel kapcsolatos vitákat tulajdonképpen kibontsa, megjelenítse, és ezeknek a konfliktusoknak egy játékteret biztosítson. Nem ez az alapvető kérdés?

Takács Cs. : “Én ezzel teljesen egyetértek, hogy ezt újra lehet gondolni, és újra kell gondolni, viszont egy teljesen más szögből kell megtenni. Ha az az alternatíva, amely most úgy tünteti fel magát, mint a politikai pluralizmusban az esély, vagy a lehetőség, akkor én, ha a szereplőire gondolok – és általában a közvélemény a politikai szereplők mentén határozza meg az elképzelésének, vagy együttérzésének vagy együttműködésének paramétereit ...”

Románia és a legitimizációs válság

Tárca / 02 / 06.05
LEGITIMITÁS



Dr. Egyed Péter tisztázza a fogalmakat.

A legitimáció problémáját nem lehet a hatalom, és a tekintély kérdése nélkül kezelni. Max Weber azt mondta, hogy a legitimáció voltaképpen egy bizalom, a tekintély, az autoritás, tehát az állam hatalmi szerveiben, intézményeiben, vagy embereiben. A későbbi értelmezések azt kifogásolták, hogy túlságosan is hitszerű elemekre helyezi a hangsúlyt. Abban kell hinnünk, hogy az állam tekintélyei jók, hogy az állam tekintélyei működnek, hogy a pártok képviselői becsületesek, hogy az intézmények makulátlanul képviselik az érdekeinket ...”

Az államnak általában van egy olyan funkciója, amely minden egyéb legitimációnak az alapja: a gazdasági és szociális kérdés kezelése, de nem csak a jogoknak a szintjén. Tehát, a hetvenes évektől, a jóléti állam és a piacgazdaság azt a követelményt rója az államra, hogy a jóléti minimumot teljesítse. Ez lett a modern, vagy késő modern, vagy posztmodern társadalmak legitimációjának a legnagyobb kerete ...”

2008_február_micsodaidők

Nyitás / 01 / 03.52
LEGITIMITÁS



Képzelt kávéház nyitás! Helyet foglalunk, és máris szólhat a zene. Ezúttal is a kolozsvári Swinging Train jazz-zenekart hallgathatjuk. Vendégeink: dr. Egyed Péter, Bakk Miklós, Takács Csaba, Ferencz Csaba, Gazda Árpád, Salamon Márton László, dr. Juhász Tamás és Jakabffy Tamás. A felszolgált téma a romániai magyar képviselet legitimitása. Különböző nézetek, szempontok találkoznak. Találkozzunk mi is!

2008_január_emelemkalapom

Záróra / 10 / 01.45
A GYORSULÓ IDŐ

Az eltűnt idő nyomában

Könyvek asztala / 09 / 01.48
A GYORSULÓ IDŐ

A demokrácia hatalma.

Sarokasztal / 08 / 07.23
A GYORSULÓ IDŐ

<

Az idő mibenléte.

Át_nézet / 07 / 01.14
A GYORSULÓ IDŐ



"Engem az foglalkoztat, hogy lehetne a "kizökkent" időt visszazökkenteni - hamletileg, vagy hogy lehetne annyira lelassítani, hogy elgondolkozzunk azon, hogy mi is az idő tulajdonképpen."

Az időfeladatok és az érzelmi inkongruencia.

Tárca / 06 / 02.35
A GYORSULÓ IDŐ



Dr. Egyed Péter ezúttal az egyén emocionális háztartása felől közelít.

“ Azok a folyamatok amelyek a gyorsuló időből ideszármaznak, azok az emberi tevékenység, a személyiség széttöredezettségét eredményezik. A mi lelki energiáink jelentős része arra irányul hogy a töredék részeinket valahogyan összeszervezzük az időben, a tevékenységeinkben, valamilyen egységes szerkezetet adjunk neki, hogy érzelmeinkben kongruens módon viselkedjünk, és amikor úgy gondoljuk hogy fáradtak vagyunk, vagy nagyon nagy erőfeszítésünkbe kerül ez, akkor tulajdonképpen mi, abban a helyzetben vagyunk, hogy a külömböző időbeli kötelezettségeink összeszervezéséből származó feladatainkat oldjuk meg. Tehát mi időfeladatokat oldunk meg, és ezeket érzelmeink állandóságában nagyon nehezen tudjuk képviselni.”

Az elfolyó idő és az alkalom.

Etika patika / 05 / 08.44
A GYORSULÓ IDŐ



Jakabffy Tamás és dr. Juhász Tamás a sürgető időt mérlegelik.



Jakabffy T. : (...) “ A korszerüség, egy egyértelmüen pozitiv értéktöltetű fogalom, vagy pedig feltételezhető az hogy számunkra, az időtlen az imperativusz? És ehhez képest a korszerüség valami múló?”

Dr. Juhász T. : “ A biblia két féle képpen ismeri az idő fogalmát. Az egyiket úgy fordíthatnánk le hogy az az elfolyó idő, a másik pedig az alkalom. Görögül: kronos és kairos. Az egyik az az idő amelyiknek a mérésére ott van a naptár, az óra, stb., a másik viszont nem mérhető, mert az egy elillanó alkalom. Egy olyan szemlélete, vagy inkább távlata – nem térben, hanem időben gondolkozva – az életnek, amelyet végtelennek nevezünk, és amelyik, mindegy – befolyik ebbe a világba.

A fizika és a madárka

Pótasztal / 04 / 08.27
A GYORSULÓ IDŐ





Kell még egy föld, ahol elférünk.

Főasztal / 03 / 07.02
A GYORSULÓ IDŐ






Keszeg Anna, Sípos Géza és a gyorsuló idő paradigmája:


K.A. : “ Én úgy érzem, hogy lehet nem azzal van a baj, hogy az idő gyorsult fel, hanem a körülöttünk levő világban igen sok olyan tényező van, ami arra figyelmeztet hogy az idő felgyorsult. Azért, e között a két állítás között, azt hiszem, elég lényeges a külömbség. Gondoljunk például arra hogy Paul Virillio, az egyik vezető francia urbanista és filozófus azt mondta, hogy azok a XXI. századvégi urbánus társadalmak, amikhez mi kénytelenek vagyunk alkalmazkodni, azok a sebességnek a társadalmai. Mondjuk ez lehet, hogy Erdélyből nézve egy kicsit más ...”

S.G. : “... talán nem anyira, mert hogy itt is például az olcsó repülő társaságok terjedésével az ember a zsebpénzéből is eljuthat Párizsba vagy talán Jakartába is. Virillio-nak volt egy olyan gondolata hogy a sebesség a meghosszabítősőban arról szól hogy egyszerre legyél ott a föld bármilyen pontján. Ez az utópia – úgymond. ”

G.Á. : “ A fogyasztói világ felől nézve, a végtelen sebesség azt is jelentheti, ahogy a fogyasztói döntések változtatják meg az időérzékelésünket. (...)”

A változás elmélete

Tárca / 02 / 04.19
A GYORSULÓ IDŐ



Marx György "gyorsuló idő" fogalmáról szól dr. Egyed Péter:

“Marx György alapvető tézise az volt hogy a generációk egyre gyorsabb ütemben élik meg a technológiai és az információs változásokat. Kulcsszó a változás. Az ő példája az volt, hogy a mezopotámiai civilizáció háromszáz generációja alatt élték meg azt a változást amit a XX. század embere egy generáció alatt. Valóban, az idő tapasztalatának valamilyen komprimálásáról van itt szó, amelyet a tudás és a technológia tesz lehetővé.”

“Marx György azt mondta, hogy ezt a változást tudomásul kell venni, együtt kell élni vele, lefordítani az intézmények, a mindennapi életünk nyelvére, és ezt egyetlen módon lehet megtenni, a tanulás segítségével. Azaz, ő egy olyan tipusú tanulást javasolt, amely egyrészt, megtanítja az embereket arra hogyan kell folyamatosan tanulni, és komolyan véteti velük ezt az elképzelést, másodsorban pedig, ráveszi őket arra, hogy eleve úgy induljanak el, bármilyen pályán, hogy négy – öt évenként revizió alá kell venniük tudásukat.”

2008_január_micsodaidők!

Nyitás / 01 / 04.21
GYORSULÓ IDŐ



Képzelt kávéház nyitás! Helyet foglalunk, és máris megszólalhat a kolozsvári Swingingtrain jazz-zenekar. Vendégeink: dr. Egyed Péter, Keszeg Anna, Sipos Géza, dr. Juhász Tamás, Jakabffy Tamás, Salamon Márton, Gazda Árpád, KAF és Grosu Magdolna. A felszolgált téma az idő. Gyorsulhat-e az idő vagy csak a képzetünk változik? Talán több idő is létezik? De térjünk be egy pillanatra!