POLITIKA ÉS ÉRDEKKÉPVISELET
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: 2008_03. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: 2008_03. Összes bejegyzés megjelenítése
Borbély-műhely stratégiák
Sarokasztal / 07 / 11.02
POLITIKA ÉS ÉRDEKKÉPVISELET
POLITIKA ÉS ÉRDEKKÉPVISELET
Gazda Árpád és Salamon Márton László: a kisebbségi demokráciáról.
Gazda Á. : “ Az RMDSZ kisebbségi szervezetként van bejegyezve, de ugyanakkor pártként is kap finanszírozást a parlamenti jelenléte által, a kisebbségi pénzeket is az RMDSZ osztja szét, noha megjelenésében az egyik versenypártja az erdélyi magyarságnak ... és az biztos hogy a pénzügyek rendbetétele elengedetlenül fontos... “
Salamon M. L. : “Jó, de hát eddig csak egy legitim képviselet volt amely szavazatok alapján legitimitást szerzett. Eddig nem volt mit megkérdőjelezni. ”
Gazda Á. : “ A MPP megjelenése fogja szükségszerűen átrajzolni ezt a politikai és pénzosztási piacot, illetve át kell, hogy rajzolja. Ha nem, azt jelenti, hogy nincsen demokrácia továbbra sem.”
Salamon M. L. : “Kisebbségi sorsban nincs demokrácia.(...) Nem választhatok annyi politikai ideológia közül, mint egy román választó. (...) Én olyan vagyok mint egy kisváros lakója, ahol csak egy kocsma van, egy borbély, és egy mozi, ... talán. Ha még nyílik egy borbélyüzlet, akkor lehet, hogy mind a kettő csődbe megy.”
Ki mit tehet?
Etika patika / 06 / 08.24
POLITIKA ÉS ÉRDEKKÉPVISELET
POLITIKA ÉS ÉRDEKKÉPVISELET
Dr. Juhász Tamás és Jakabffy Tamás: valahol a dolgok nem stimmelnek!
Dr. Juhász T. : “Minden ideológia egy üdvösséget, egyfajta boldogulást kínál. Azt gondolja, hogy a maga világlátása a legjobb azok számára akik csatlakoznak hozzá.”
Jakabffy T. : “De hát ezt mondhatja egy olyan érdekképviseleti szerv is mint az RMDSZ. Mi különbözteti meg a pártot az érdekképviseleti szervezettől?”
Dr. Juhász T. : “ Ahogyan a szakszervezetnek nincs ideológiája, vagy elméletileg nem kéne legyen, az érdekképviselet sem tűzhet semmilyen ideológiát maga elé. Még az egység ideológiáját sem. Az érdekképviselet, az én szememben egy olyan emberi csoportosulás, ahova a legkülönbözőbb gondolkodású, ideológiájú – sőt, vallású emberek, a társadalom legkülönbözőbb rétegeit összefogó közösséget alakítanak, amelyikben mindenki képviselve legyen, de csak szakmai szempontok vezessék.”
Remember
Át_nézet / 05 / 02.29
POLITIKA ÉS ÉRDEKKÉPVISELET
POLITIKA ÉS ÉRDEKKÉPVISELET
“ A Szabadelvű Körnek bejegyzett platformként való működése 1995-től, a csíkszeredai nagy alapító üléstől számítódik. Mint alapítókat, az vezetett bennünket, hogy az erdélyi társadalomban a tekintélyek rendkívül konzervatív módon működnek, a jó tekintélyeknek a kiválasztódása szinte lehetetlen.”
“ A kilencvenes évek végéig, a platformnak volt egy bizonyos elismertsége, különböző képviselőit meg is hívták az RMDSZ központi vezetőségének a konzultációira. A platform-politika befejeződésével azonban, a liberális platform is inkább műhelyként működött tovább.”
Az érdekideológia
Főasztal / 04 / 09.49 + 06.01
POLITIKA ÉS ÉRDEKKÉPVISELET
POLITIKA ÉS ÉRDEKKÉPVISELET
Bakk Miklós és Takács Csaba: az RMDSZ kibeszéletlen kérdései.
Bakk M. : “ Az RMDSZ megalakulásakor az volt a közfelfogás, hogy létezik egy közös, különösebben nem problematikus magyar érdek. Ebből nőtt ki az érdekképviselet logikája. Idővel kiderült, hogy az RMDSZ-nek is pártként kell viselkednie, és valamiképpen be kell tagolódnia valamiféle európai politikai irányzatba. Itt van egy nagy ellentmondás. Az érdekképviselet logikája azt kívánja meg, hogy egy nagyon erős koalíciós potenciállal rendelkezzen minden irányba, mindenkivel együtt tudjon működni és lobbi tevékenységet tudjon folytatni. Ugyanakkor látjuk, hogy másik oldalon szükség van arra, hogy politikailag, a doktrínák értelmében is definiálja magát. Szerinted, hogyan oldható fel ez az ellentmondás az RMDSZ esetében?”
Takács Cs. : “ Ez valóban, egy kibeszéletlen kérdés a romániai magyar közéletben, de talán nem vonatkoztatható el attól, hogy a nemzeti kisebbségek, a nemzeti közösségek politikai mozgástere, egészen más mint a politikai pártok, egy országon belüli mozgástere. Az ideológiai tagolódás ott tiszta, világos, klasszikus modellek szerint épül be a társadalomba és egy célja van: megszerezni a hatalmat, hogy a politikai programját érvényesítse. Az RMDSZ megalakulásakor nem tudta, hogy milyen nehéz feladatot vállal: meg kell teremtenie a politikai egységben a pluralizmusnak, a sokszínűségnek a jellegét.”
Front_beton
Tárca / 03 / 04.55
POLITIKA ÉS ÉRDEKKÉPVISELET
POLITIKA ÉS ÉRDEKKÉPVISELET
Dr. Egyed Péter bepillant velünk a “gőzölgő fazék”-ba.
“A kilencvenes évek elején, az RMDSZ kialakulásának, strukturálásának kezdeteinél, felismerték azt az igényt, hogy a romániai magyar társadalom is több érdekkel jellemezhető, hogy megosztott, szegmentált, és ezeket az érdekeket, a szórvány-magyarokét, a székelyekét, ... de a doktrinális, ideológiai különállásokat is meg kellene valahogy jeleníteni.”
“A romániai társadalomban olyan erőszak fejlemények voltak, az államnak egy olyan válsága jött létre, amelyben kétségtelenül az RMDSZ erős egység-politikája, a front-szerű képviselet jelentette a megmaradás biztosítékát, lehetőségét. A politikai vezetés aszomban, be-betonozódott ebbe a rendszerbe és nem tudott újítani. Nem tudott visszafordulni a magyar társadalom valódi sokszínűsége felé.”
Hangolás
Át_nézet / 02 / 00.37
POLITIKA ÉS ÉRDEKKÉPVISELET
POLITIKA ÉS ÉRDEKKÉPVISELET
“ A politika érdekekről és értékekről szól. Az érdekek, azok pillanatnyi helyzetet, megoldandó feladatokat állítanak előtérbe. Az értékek, a közösség és a távlat problematikáját vetik fel.“
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
